Az ország egyik legősibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között. A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
Tűztorony
align=left Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta.
A látogatók közel 200 csigalépcső után, az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában.
Stornó-ház
align=right Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége ez a palotaszerű barokk sarokház. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik 1482-83 telén Mátyás királyt is vendégül látták, midőn Bécset ostromolta. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját.
A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics címerrel díszített toszkán féloszlopokkal közrefogott kosáríves kapu és a remekmívű Pelikános kopogtató. A XV. században a házban Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt működött.
Fabricius-ház
Az épület egyik érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. A XIV. században a telken két ház állt, a hátulsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű a gótikus nagyterme, figyelemre méltó a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is. Az épület tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Névadója - Fabricius Endre városbíró, polgármester – 1806-ban vette meg a házat.
Kecske templom
align=left A Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, a Kecske templom (népies nevén) a bencések temploma lett.
Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt. Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek.
Ó-zsinagóga
A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert, az azonban bizonyos, hogy az Új utcában már a XIII. században 10-16 család élt. A kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdagok, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát.
A zsidó vallás szerint csak egy olyan templom van, ahol a Teremtő a maga személyében jelen van, az pedig Jeruzsálemben található. A zsinagóga tehát imaház, gyűlésterem, iskola is egyben. Mellette a vándoroknak is szállást adó ispotály állt, valamint a ma is megtekinthető rituális fürdő. A zsinagóga bejáratától folyosó vezet a nagyterembe, melynek csúcsíves, timpanonnal díszített főbejárata és két oldalsó kávája 1300-ból, a zsinagóga építési idejéből származik. A zsinagóga két középpontja az Áronfülke és a szószék.
Károly magaslati kilátó
align=right A város épített értékei mellett csodálatos természeti környezete ejti rabul az idelátogatót. A parkerdő fajtagazdagságát a három különböző növény-, illetve állatföldrajzi tájegység találkozása adja, melynek központi része a Károly–magaslat, tetején a kilátóval.
A 23 méter magas terméskő kilátó első emeletén színvonalas emlékkiállítás tekinthető meg, amely három európai ismertségű természetkutató - Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán - munkásságát, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeit mutatja be. A kilátótorony két felső szintjéről egész Sopron belátható, távolabb a Szárhalmi-erdőrésszel, mögötte a Fertő tó csillogó víztükrével. A pompás kilátást balról a Wienerwald kontúrja, nyugatra a Schneeberg havas tömbjei koronázzák.
A VÁROS NEVEZETESSÉGEI
Soproni kékfrankos
A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező szőlőtermő vidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon 1400 ha-on terül el. A Fertő tó partját övező termőterületek különleges sajátossága, hogy a vízfelület tükörfelületként felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben-csillámpalában, illetve agyagban való gazdagsága - megfelelő alapot teremt egy kiváló szőlőkultúra megteremtéséhez.
Sopron a szabad kirirályi város kiváltságai révén számos borral kapcsolatos privilégiummal rendelkezett. Igazi fénykorát az jelentette, amikor fokozatosan a magyar, sőt az európai borkereskedelem központjává, a Kárpát-medence nyugati kereskedelmi kapujává vált. A soproni polgár a hozzáértő szőlőművelés és gondos pincekezelés mellett féltékenyen védte borainak jó hírét.
A borvidék uralkodó fajtája a Kékfrankos, barrique-olt változata pedig egyes termelők kezében a nemzetközi mércével is rangos elismeréseket arat.
FÜRDŐKULTÚRA
Lővér Fürdő - Csik Ferenc Uszoda
Sopron város vendégeinek egyik legkedvesebb pihenőhelye a Lővér körút mellett elterülő Lővér Fürdő, melyet a fenyvesekkel övezett táj tesz még vonzóbbá. A Lővér Fürdő strandja 1908-ban épült Erdei Forrásfürdő néven. Akkori terméskőből készült medencéjének vízét, a Deákkúti forrás vízével táplálták.
Tómalom-Fürdő
A strandfürdő elsősorban az aktív pihenés és a wellness életforma hívei számára vonzó fürdőzési lehetőség. A fürdőzésen, pihenésen túl masszázs is igénybe vehető, kölcsönözhetnek vízibiciklit és fitness lehetőségek is rendelkezésre állnak.
Balfi Gyógyfürdő
Balf gyógy- és ásványvízéről híres, majdnem 1000 éves település az Alpokalján, a Fertő tó partján csodálatos természeti környezetben fekszik. Az osztrák határhoz közel fekvő település magas kéhidrogén-tarmalmú gyógyforrásait már a rómaiak is ismerték. Erre alapozva épült a gyógyfürdő.
A víz mozgásszervi megbetegedésekre, ízületek kopásos (degeneratív) betegségeire, ízületi gyulladásra, sérülések utókezelésére, gerincdeformáció, lágyrészreumatizmus, emésztőrendszeri és anyagcsere betegségek, köszvény esetén javallt.
align=left Fertőrákos, Fertő-tavi Vizitelep
Eredményesebb, zavartalanabb pihehést elképzelni sem lehet, mint a a tó csöndes partja a nádas a ritka élővilágával. A tó nyílt víztükre változatos szórakozást kínál: a magyarországi partszakasz egyetlen vízi telepét a fürdőzők és a szél szerelmesei - vitorlások, szörfözők - Fertőrákosnál vehetik birtokba.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
Soproni Tavaszi Fesztivál
Kékfrankos nyár 2006
Mithras Fesztivál
VOLT Fesztivál
KIRÁNDULÁSI LEHETŐSÉGEK
Fertőrákos
align=left A magyar oldali települések közül a középkori emlékeket leginkább megőrző kis település Fertőrákos. A középkortól egészen 1945-ig a győri püspökség birtoka. Nevezetességei a középkori városfal maradványok, a közelükben álló XVI. századból való pellengér, a barokk katolikus templom és egykori püspöki kastély. Mindezek a műemlékek egyben az egykori középkori várfallal övezett településnek a magját is alkotják.
A település északi szélén található a római kortól 1948-ig művelés alatt állt kőfejtő, melynek alapanyaga az a lajtamészkő, mely a 10-12 millió évvel ezelőtti pannon tengeri üledékekből képződött. A kőfejtő idegenforgalmi látványosság és egyben kulturális központ is lett azáltal, hogy a barlangszerű kiképzésű belső csarnokában nyaranta koncerteknek, opera és színházi előadásoknak ad otthont.
A település határában található a római korból származó sziklába vájt Mithras-szentély. Az óiráni eredetű Mithras kultuszt a római légióban szolgáló, keletről jött kereskedők és katonák terjesztették el a Római Birodalomban, így Pannónia provincia területén is, ahol nagyon népszerűvé vált.
Fertőrákosi kőfejtő
Fertőrákos egyik híres, különös szépségű érdekessége a kőfejtő. A szabadtéri múzeum, a Fertő-táj világörökség részeként lehetőséget nyújt a természet és ember alkotta értékek, a kultúrtörténeti emlékek megismerésére.A 10-12 millió éves Lajta mészkövet már a rómaiak is bányászták Scarbantia – a római kori Sopron – várfalainak építéséhez. Jó faraghatósága miatt az eltelt századok kedvelt építőeleme volt.
A kitermelt kövek helyén óriási terek alakultak ki, a kevésbé használható rétegek pedig, mint hatalmas mennyezet borulnak a természetes oszlopokra. Belső termeinek az egyiptomi sziklatemplomokra emlékeztető környezete, kitűnő akusztikája egyedülálló hangulatot teremt a Barlangszínház nyári zenés előadásaihoz. A kőfejtő kilátói részéről csodálatos panoráma nyílik a Fertő hatalmas víztükrére, a növény- és állatritkaságokat bemutató fennsíki Kövi benge Tanösvény pedig a Páneurópai emlékműhöz vezet.
Mithras-szentély
Az osztrák-magyar határ közvetlen közelében lévő Mithras-szentélyt 1866-ban fedezték fel, az I. Világháborút követően teljesen lepusztult. Az 1990-91-ben végzett hitelesítő ásatás és gondos helyreállítás azonban lehetővé tette e különös misztériumvallás megismerését. A közeli Carnuntumban állomásozó perzsa katonák a III. században szentélyt emeltek Mithras, a győzhetetlen Napisten tiszteletére, aki a fény, az élet szimbóluma. Mithras a barlangban megöli a sötétséget, gonoszságot megtestesítő bikát.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
align=right A Fertő-táj Világörökség területe és ütközőzónája Ausztria és Magyarország területén fekszik. Hosszas, több éves előkészítő munka eredményeként az UNESCO 2001 decemberében vette fel a világörökség listájára kultúrtáj kategóriában a két ország - Magyarország és Ausztria - közös javaslatára felterjesztett területet.
A magyarországi része magába foglalja a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területét, valamint a part mentén fekvő Sarród, Fertőd (a fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezetét), Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Nagycenk (kiscenki településrészt), Balf (Sopron), és Fertőrákos települések belterületeit és tó felé eső külterületeit. Az ütközőzónába Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, illetve Nagycenk délre nyúló külterületei tartoznak.
A Fertő-táj egyedülálló földrajzi, természeti és kulturális adottságokkal rendelkező része a Kárpát-medencének. A szikes tó és puszta, a szelíd dombvidék a közeli hegyekkel megjeleníti szinte az egész Kárpátok övezte térség táji és kulturális sokféleségét egy viszonylag kis területen.
Fertődi Esterházy-kastély
A fertődi Esterházy kastély, mint a "magyar Versailles" vonult be a köztudatba. Nem véletlenül, hiszen a kastély és műemléki környezete az ország talán legszebb barokk épület és kert együttese francia mintára készült. A herceg Esterházy Miklós által kiépített birtokközpont olyan híres személyiségnek volt több mint két évtizedig otthona, mint például Joseph Haydnnak, a herceg udvari zeneszerzőjének, aki munkásságával Eszterházát az egyetemes zenetörténet kitüntetett helyévé tette. Akkoriban a zenei élet, a művészetek és az udvari vigasságok központjának számító kastélyban megfordult még maga a császárnő, Mária Terézia is.
Nagycenki Széchenyi-kastély
align=left A vidék másik főúri kastélya a nagycenki Széchenyi kastély. Az egykori barokk kastély épülete a XVIII-XIX. század fordulóján történt átépítés nyomán nyerte el mai klasszicista formáját. Egykori birtokosa gróf Széchenyi István a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Személyéhez és elődeihez kapcsolódik a község valamennyi műemléke: a kastély, a barokk plébániatemplom, a Széchenyi család mauzóleuma, a múzeumvasút, valamint a hely természeti látnivalói: a kastélykert és a védett hársfasor. A Fertőboz község fölé magasodó domb peremén áll a Széchényi Ferenc által 1802-ben, klasszicista stílusban emelt Gloriette, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Fertőre és környékére.
Széchenyi-kastély, Fertőszéplak
A kastély építéséről a korabeli iratok nem tesznek említést, azt azonban tudjuk, hogy 1594-ben már lakták az épületet. Az épület védelmi funkcióját bizonyítja, hogy vastag falakkal, bástyákkal és lőrésekkel látták el. Egy 1264-ben kelt oklevél egy létező toronyról tesz említést, amely a kastély helyén állt. A Széchényi család az egykori kastélyon nem sokat épített, alakított.
A kastély egyemeletes, egymásra merőleges két szárnyból áll. Csatkai Dénes, neves történész írása szerint négy félköríves kapu tagolja (mára ebből egy kaput láthatunk), amelyek oldalán toszkán félpillérek vannak. Az udvarra néző bejárat felett a Széchényi-címer és család jeligéje látható: Deus me regit, nihil me derit! Ha Istenben bízol, sose csalatkozol!
KULTÚRA
Helytörténeti Kiállítás
A Storno-ház első emeletén a Helytörténeti kiállítás bemutatja Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. Az 1867 óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányozásával Sopron és környéke eseményekben, fejlődésekben és megtorpanásokban gazdag története tárul a látogatók elé.
Patika Múzeum
E házhoz fűződik Magyarország első „műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idején a városi tanács a tér megnövelése érdekében le akarta bontani az épületet, azonban a király az engedély kiadását megtagadta azzal, hogy az a tér harmonikus szépségét megbontaná. Az épületben a XVII. század közepétől az egykori Angyal patika működött, s ettől kezdve gyógyszerész, orvos családok lakhelyéül szolgált. A ház az 1850-es átalakításig lábasház volt.
Scarbantia Fóruma
Az egykori Római Birodalom Pannónia provinciájának egyik határállomása Scarbantia, a mai Sopron, volt. Kiemelt szerepét a Borostyánkő út, mint fontos kereskedelmi útvonal, menti fekvésének köszönhette. A város magját, a mai belvárost, a középkorban várfal és várárok vette körül, mely erődrendszer az utcaszerkezet kialakulására is hatással volt. A római oppidum központja a fórum volt, melynek legfontosabb épületét - a capitoliumi templomot - 1893 telén a városháza építésekor találták meg.
Központi Bányászati Múzeum
Az Esterházy barokk palotában lévő kiállítás az évszázadokon át európai jelentőségű magyar nemesfémbányászat emlékei mellett bepillantást enged az elmúlt évszázad bányászatának eredményeibe, technikai vívmányaiba. A kiállítás legizgalmasabb része egy XX. század eleji bányavágat, ahová a látogatók is bebújhatnak, ezen kívül megnézhetik az őskori kovabánya eredeti méretű rekonstrukcióját, a középkori bányák szűk vágatait, s az elmúlt évtizedek legnagyobb jelentőségű bányászati technológiai újítását, a hidraulikus pajzs beépített elemeit is.
Erdészeti Gyűjtemény
Látott már a XIX-XX. század fordulóján készült erdészeti szerszámokat, asztalos eszközöket, földmérő és térképészeti műszereket? Az Erdészeti Múzeumban mindezeket megtekintheti! A gyűjtemény részét képezi több olyan érdekesség, amely mindenki számára tartogat újdonságot. Több millió éves megkövesedett-kovásodott fák darabjai, 1656-os térkép, 1800-as évek végéről származó iratok, nagyméretű terepasztalok, 1870-ben készített rovargyűjtemények, fából készült múlt századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek, makettek és még számos más csodálni való.
Országos Evangélikus Múzeum Soproni Gyűjteménye
A több évszázados múltra visszatekintő soproni evangélikus gyülekezet története egyidős a magyarországi reformáció megjelenésével. A soproni evangélikus templom a türelmi rendelet után épült templomépületek egyik legkorábbi, kiemelkedő alkotása Magyarországon. Nagyméretű, széphangú orgonáján gyakran rendeznek hangversenyeket.
Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
A gyűjtemény gazdag anyaga az egykori orsolyita zárda oratóriumtermében tekinthető meg, melynek összeállítása elősegíti a soproni barokk művészetről alkotott kép pontosítását. A témacsoportokba rendezett, jórészt barokk szakrális tárgyakat korábbi és XIX. századi emlékek egészíti ki. A kiállítás gerincét a megőrzött liturgikus tárgyak gazdag összeállítása adja. A kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, keresztek, mise és keresztelő kancsók, pásztorbotok közül több valódi ötvös remekmű.
Soproni Horváth József Gyűjtemény
A művészettörténet-írás „Sopron nagy festője”, ”Az akvarell klasszikusa”, ”Az akvarell poétája” jelzőkkel illette Horváth Józsefet (1891–1961), akit a szeretett város és az emlékezés utólag tisztelt meg a Soproni előnévvel. Nem a város szülötte, de az itt leélt, munkában töltött művészélet igazi sopronivá tette. Soproné az életműve is, melynek legszebb akvarelljeiből szerveződött ez az állandó kiállítás.
Zettl-Langer Gyűjtemény
Zettl Gusztáv (1852-1917) nemes hajlandóságú műkedvelőként az igazi, nagystílű művészet rajongó lelkű megértőjévé vált, s bevételből régiségek gyűjtésébe kezdett. Nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a soproni ásatások munkájába, ahol minden épülő ház alapozásánál gazdag római leletekre lehetett bukkanni, s a múlt századi Sopron polgárházai a biedermeier bútorok, antik képek, ónedények, porcelánok gazdag tárházai voltak.
Pékmúzeum
A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pékmúzeum, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal. 1686-1970-ig a ház tulajdonosai pékek voltak, majd a város a berendezések helyszínen történő megtartásával megnyitotta ezt a kiállítást.
A VÁROS TÖRTÉNELME
align=right Már évezredekkel ezelőtt lakott hely volt a város területe és vidéke. Az első régészeti leletek a neolitikumból valók. A korai vaskor illír eredetű népessége földvárakat épített. Közülük legjelentősebb a várostól mintegy 5 km-re eső Várhely (Burgstal) volt. Rómaiak szállták meg, kereskedők és kiszolgált katonák csoportja telepedett le itt az időszámítás kezdetén.
Mint a Borostyánkő út egyik fontos állomása, municípiumi jogokat kapott az akkor Scarbantiának nevezett kis város. A 374-es quad betörést követően megszűnt a római közigazgatás, a lakosság pedig elmenekült. Évszázadok során gótok, kunok, avarok éltek a területen. A honfoglaló magyarok a IX. században jelentek meg a megyében.
align=left A XI. században a régi római város helyén, annak köveit felhasználva alakult ki a királyi vármegye első emberének, a várispánnak a székhelye - elnevezését minden bizonnyal első ispánjáról, Suprunról kapta. Német neve Ödenburg. Arra a várra utal, amely mellett a XII. század végére mezőváros alakult ki.
A tatárjárás után IV. Béla johannitákat telepített le, akik megépítették rendházukat, a Szent János-kápolnát. A már fallal kerített település 1277-ben önállósult, városi rangot, és - mint a nyugatra vezető kereskedelmi főútvonal mellett lévő város -, vámmentességet, árumegállító-, vásárjogot kapott. Minőségi bor kiviteléből és közvetítő kereskedelemből éltek, 1526-ban a lakosság csaknem 80%-ának volt szőlője.
A XVI-XVII. század a céhek virágkorának számított, a lakosság megsokszorozódott. Az 1600-as években viszont tűzvész, pestis pusztította a várost. Lackner Kristóf városbíró (majd polgármester és várkapitány) 1603-tól kiváló diplomáciai érzékkel védte a város érdekeit. 1604-ben megalapította a Soproni Nemes Tudós Társaságot, amely kb. 70 évig működött. Sopronban több alkalommal tartottak országgyűlést; 1611-ben II. Ferdinánd feleségét, 1681-ben I. Lipót feleségét, Eleonóra Magdaléna királynét koronázták meg; 1625-ben III. Ferdinándot itt választották királlyá.
align=right A török elleni háborúk, a kuruc korszak az egykor gazdag város kasszáját leapasztották. Szilézia Poroszországhoz kerülése után elvesztette legfontosabb borpiacait, 1748-tól sok szőlőt kivágtak, szántófölddé alakítottak. A szőlőművelés hagyományát ma is őrzik zárt sorban épült, jobbára földszintes gazdaházak, ahol egyre többen árulják megint a jó, soproni borokat, melyekhez jellegzetes ponzichter ételeket ajánlanak. (Bohnen Züchter - azaz babtermelő- nevet kapták az itt élő szőlősorok között babot is termelőszőlősgazdák.)
A XVIII. század végére Sopron elvesztette korábbi jelentőségét, de a művelődés és kultúra terén továbbra is az elsők között maradt. A XVIII. század közepétől (az országban másodikként) volt állandó kőszínháza. Haydn többször koncertezett itt. Az evangélikus líceum diákjaként élt a városban Ráth Mátyás, Batsányi János, Döbrentei Gábor, Berzsenyi Dániel.
1867-ben megalakították a Városi Múzeumot. 1809-ben Napóleon csapatai fél évre megszállták a várost. Az 1920-as évek elejére megváltozott a település jellege: iskola- és üdülőváros lett.
Az első világháború után népszavazással döntött a lakosság arról, hogy a trianoni határok szerint is Magyarországhoz akar tartozni - ekkor kapta a Hűség városa nevet.
align=left 1946-ban megközelítőleg 8000 németajkú lakost telepítettek ki. Határváros lévén egy időben sokáig korlátozták a fejlődését, a helyi lakosság és az ide látogatók szabad mozgását, és 1950-ben megszűnt megyeszékhely lenni.
A rendszerváltozás azonban újra megnyitotta az addig elzárt lehetőségeket, amelyekkel a város igyekszik is élni. Sopronkőhida eredetileg cukorgyárnak készült börtönében halt meg Bajcsy-Zsilinszky Endre.