Pékmúzeum - Sopron

A külvárosi területeket, melyeket az idők során szintén várfalak védték, őstermelő gazdapolgárok és kézművesek népesítették be. A Balfi, Bécsi, Fövényverem és Halász utcán sétálva érezni lehet a hajdan volt gazda negyed egyedi hangulatát. A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pékmúzeum, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal. 1686-1970-ig a ház tulajdonosai pékek voltak, majd a város a berendezések helyszínen történő megtartásával megnyitotta ezt a kiállítást. Az első ismert tulajdonosa Joachim Hüber pék volt 1686 és 1699 között. A pék- és cukrászműhelyt, a lakást, a kenyérboltot és a cukrászdát magában foglaló épület alatt pince húzódik, tanúsítva, hogy az egykori soproni mesteremberek szőlősgazdák is voltak.

A pékház jobb oldali szárnyában helyezkedik el maga a pékség. A tüzelőhelyiségben a hatalmas kemence látható, a sütőszobában dagasztóteknő, kelesztő ládák, szakajtók állnak készen a szinte azonnali munkakezdésre. A hajdani lisztraktárat a XIX. század végén - a vasárnapi séta és a délutáni beszélgetés kívánalmainak megfelelően - cukrászműhellyé alakítottak át.

Az éjszakai munka rövid pihenői alatt sem mehetett messze a mester a műhelytől, ezért egy kis szunyókálásra külön deszkakamrát választottak le. Az utcai szoba volt a kenyérbolt, ezt később kettéosztva cukrászdát alakítottak ki, melynek berendezései szintén eredetiek. A pékcsalád lakásába a boltozatos kapubejárattól jobbra lehet bejutni, bútorzata a XIX. század végi iparos-gazdapolgár család életmódját, lakáskultúráját mutatja be.

Érdekes módon tükörződik az adott kor pékségen kívüli világa is a tárlaton: az egyik vitrinben olasz nyelvű receptkönyveket látni, amit a cukrászdát létesítő Sever Mihály hozott Triesztből. Sever mint vándorló legény érkezett Sopronba, itt megnősült, és átvette az üzletet. A magyar pékségben alapított olasz cukrászdában pedig egy prágai legény volt a segédje.

Cím: Sopron, Bécsi utca 5.