A műemléki helyreállítás után bemutatott zsinagóga a zsidóság történetének európai jelentőségű emléke, melyet a soproni zsidóság 1300 körül építtetett és 1526-ig a zsidók Sopronból való kiűzetéséig használt. A kiállítást az épület bemutatásán túl a zsidóság vallásos életéhez kapcsolódó tárgyak és ábrázolások, valamint a fürdő ásatása során előkerült leletek teszik teljessé.
A zsinagógát körülvevő udvarba egy 18. századi kosáríves kapun léphetünk be. Jobbra még láthatjuk a 15. században a zsinagóga mellé épült, egykori ispotály bejáratát; ekkor a helyreállított zsinagóga előttünk áll.
Az épület háromtengelyes homlokzatát egyrészes főpárkány zárja le. A földszint felett falsáv húzódik. Az emeleten két köríves keskeny ablak között egyszerű, kőrácsú rózsaablakot láthatunk. A kőkeretes, szögletesen záródó kapu a második tengelyben nyílik. Az oldalfal ugyancsak kőkeretes emeleti ablakainak könyöklőpárkányai és szemöldökpárkányai is egyenesek. A keskeny, dongaboltozatos bejárati folyosóról balra a férfiak imatermébe (a nagyterembe), előre a nők termébe, jobbra a rituális fürdőhöz jutunk.
A nagyterem csúcsíves főbejárata és a két oldalsó káva eredeti; 1300-ból származik. Szerencsésen fennmaradt a bejárat fölötti, geometrikus mintákkal díszített timpanon vörös festése. A nagyteremben ugyancsak eredeti, gótikus íveket, kőbordákat és rózsaablakokat láthatunk. A boltozat hazánkban különlegesnek számító, regensburgi mintát követ. Keleti oldalán találjuk a gazdagon tagolt kőkerettel övezett és timpanonnal díszített Áron-fülkét, amin a természet színeivel kifestett szőlőfürtöket és leveleket láthatunk. Itt őrizték a tóratekercseket, amiket az istentiszteleten kiemeltek innen, hogy ünnepélyesen felmutassák és a szószékre vigyék őket. A szószék hatszögletű, emelt podeszt. Az alapja eredeti, a többi az eredeti minta alapján helyreállított.
A nők ősi szokás szerint külön teremből, a keskeny ablakréseken követhették a szertartást. A nagyterem mögött található külön, saját kijáratú imaterem az egyik legkorábbi Európában. A zsinagóga mellett állt a vándoroknak is szállást adó ispotály, valamint a rituális fürdő, amiből csak a földbe mélyedő, kőből falazott kis kút maradt meg. A zsidó vallás ősidőktől szigorúan megkülönbözteti a tiszta és a tisztátalan dolgokat, ezért a fürdőnek mindig kiemelt szerep jutott.
Mózes törvényei folyóvízben merítkezést írnak elő, de itt csak a kút természetes vizét használhatták. A rituális alámerülés a megtisztulást jelképezte. A kutat egy külön, kis helyiségben tekinthetjük meg.A nagyterem zárt karzatán berendezett kiállítás nemcsak az épületet mutatja be, de a zsidóság vallásos életében használt tárgyakat és ábrázolásokat, valamint a fürdő ásatása közben előkerült leleteket is.
Cím: Sopron, Új utca 22.
Telefonszám: 99/311-327
Nyitva tartás: Ápr. 1-szept. 30.: K-V 10-18