A XIII. századi gótikus templom és a káptalanterem a hazai középkori ferences építészet egyik legépebben maradt kiemelkedő emléke. A középkori kolostorépületet későbbi, elsősorban XVII. századi átépítések formálták át, de a templomhoz legközelebb eső részének kialakítása megőrizte a gótikus részeket, köztük a gazdag figurális faragványokkal díszített XIV. századi káptalanterem.
A középkori város fsőterén álló úgynevezett Kecske templomot 1241-1250 között alapította a Geissel-Jekel család Szûz Mária tiszteletére. Elnevezése az alapító személyével, és annak a tornyon látható címerével függ össze. Szokatlan helyét pedig az magyarázza, hogy a városfalakon belül, az alapításakor még bőven állt rendelkezésre álló hely, míg a település plébánia temploma pedig a falakon kívül helyezkedett el.
Épületei 1280 körül készültek el, az épület szerkezete is számos vonásban eltér a hazánkban jellemző ferences templomok szerkezetétől. A háromhajós templomhoz sokszögzáródású szentély csatlakozik, míg a templom magas és karcsú. A XIV. századi tornya, a település főterének meghatározó építészeti eleme, a templom hajójához csatlakozik. A templom szerkezetében és legfontosabb részleteiben megőrizte gótikus jellegzetességeit, háromhajós, egy sokszögzáródású szentéllyel. Érdekessége a hajó déli falának közepén megmaradt középkori szószék.
A XVIII. században új, barokk berendezést kapott a templom, a főoltára 1751-ben készült el. Ugyancsak az ekkori átalakításokhoz tartozik a gazdagon faragott, szobrokkal s domborművekkel díszített szószék, amely 1754-ből származik. Néhány évtizeddel késõbb készültek a mellékoltárok, amelyek már klasszicizáló stílust mutatnak. Az orgonakarzat mellvédjét stukkódomborművek és falfestmények díszítik, amelyek Dorffmaister István alkotásai. A templombelsőben több temetkezés emléke is megmaradt, így az orgonakarzat alatt gróf Széchényi Antal síremléke, felső részén portrészobra.
A templom első helyreállítása Storno Ferenc tervei alapján a XIX. század végén történt meg. A középkori kolostorépületet későbbi, elsősorban 1628 és 1636 között végzett átépítések formálták át, de a templomhoz legközelebb eső részének mind homlokzati, mind belső kialakítása megőrizte a gótikus részeket. Itt található a kolostor egyik legjelentősebb építészeti része, a gazdag figurális faragványokkal díszített XIV. századi káptalanterem.
A kolostor 1786-ig, a rend feloszlatásáig működött, majd megyei hivatalként szolgált. 1802-ben a tevékenységét újrakezdő bencések kapták meg, és 1950-ig rendházuk és iskolájuk mûködött itt. Ezután iskolaként szolgált, míg a káptalanterem műemléki helyreállítására 1949-51-ben került sor. Ma ismét a bencés rendnek ad otthont. A templom és a káptalanterem a hazai középkori ferences építészet fontos emléke, a város szerzetesi életének több évszűzad óta egyik legfontosabb helyszíne.
Cím:
Sopron, Templom u. 1.; Fő tér
Telefonszám: 99/523-768
Nyitva tartás:
H-Szo 8-18