Az Árpád-kor magyarországi építészetének egyik megbúvó gyöngye a kis bánfalvi Mária Magdolna templom. Kőfallal kerített kert közepén áll a templomocska, a kertben dércsípte fű, öreg diófa, pár puszpángbokor. A templomfalak mellett süppedt sírkövek, alig olvasható már a gót betűs írás rajtuk.
A volt karmelita templom és kolostor magas dombon áll, a helyiek hegyi templomnak is nevezik. Az eredetileg pálos kolostort 1495-ben építették, de a Bécs elleni török hadjárat következtében, amely 1532-ben volt, a kolostor erősen megrongálódott, s csak 1643-ban sikerült helyreállítani, a pálosok Bácsújhelyről való visszatelepülésének évében. 1643 és 1786 között a kolostor a magyarországi pálos rendtartomány noviciátusaként működött. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet több más renddel egyetemben. A kolostort helyőrségi kórházzá szervezték át, a templomot pedig 1827-ig üresen hagyták, amikor a katolikus egyház visszavásárolta és helyrehozta.
1892-ben a kolostor a karmelita rend tulajdonába került, majd az 50-es évektől a kommunista uralom alatt a szerzetesrendek feloszlatása után szociális otthonná szervezték át. Majd a rendszerváltás után 2002-ben a szociális otthon is kiköltözött az épületből. A kolostor azóta üresen áll. A kolostor külön érdekessége a kőkorlátos barokk lépcső, mely 14 db kőszoborral van díszítve, melyeket a 18. században készítettek ismeretlen művészek fertőrákosi puha mészkőből. A szobrok 1980 óta láthatóak újra eredeti szépségükben, mióta egy kivételével meglelték, és restaurálták azokat.
Cím:
Sopronbánfalva, Kolostorhegy u.