Fertőrákos neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a község északi területén emelkedő domb kőbányájával. A kőfejtő anyagát adó fehér, jól faragható Lajta mészkő keletkezése mintegy 10-12 millió évre vezethető vissza, amikor is a környéket a Pannon-beltenger borította. A kőbányászat a római uralom idején kezdodött el és 1948-ig, a bánya bezárásáig, nagy mélységekbe behatolva lenyűgöző méretű csarnokokat alakított ki.
A szép rajzolatú mészkő a környéknek kedvelt építőanyaga volt, elsősorban Sopronban és Bécsben védofalak, templomok, középületek és lakóházak építésére használták. Nem csak geológiai, de őslénytani szempontból is rendkívül érdekes megfigyeléseket lehet tenni a bánya hatalmas termeinek falain és 12-15 méteres oszlopain.
A hajdan volt tenger lerakódásaiban, mintegy naplóként, az elmúlt évmilliók történéseit lehet nyomon követni. A különleges bányaműveléssel létrejött, kitűnő akusztikájú oszlop-csarnokos barlangrendszerben nyaranta nemzetközi hírű barlangszínház működik. A csodálatos természeti környezet és a lenyűgöző díszletek alkalmazásával a színházi sorozatok rendezvényei egyedülálló élményt nyújtanak.
A kőfejtőnek mintegy 5 hektáros területe, a sziklafüves és száraz kaszálórét, számos védett növény- és állatritkaságnak ad otthont. A szabadtéri múzeum élményét tovább fokozza az a felejthetetlen kilátás, amely a Kövi Benge Tanösvény kilátói részénél tárul a látogató elé, a Fertő tó és környékének látképével, valamint a Fertő-táj természeti és épített értérkeit bemutató táblarendszer.
A kőfejtő fennsíkjánál, mint egy felkiáltójel, Gabriela von Habsburg fémplasztikája emelkedik a magasba. A Páneurópai Emlékmű, mely a "vasfüggöny" egy darabját jelképezi, örök idokre az 1989-es határáttörés emlékét idézi fel.
Cím: Fertőrákos, Fő u. 1.
Telefonszám: 99/355-026
Nyitva tartás:
Febr., nov., dec. H-V: 8-16;
márc., ápr., okt. H-V: 8-17;
máj.-szept. H-V: 8-19